Musztáng

Egy vasárnap délután a teraszon ültem egy barátommal, aki egy közeli kisvendéglőt visz a feleségével. A pohár fröccs mellett kezdte el mesélni, hogy a vendéglőjük villanyszámlája az elmúlt két évben szinte megduplázódott. A nyitvatartási idő nem nőtt, a vendégek száma nagyjából ugyanannyi, de a havi költség egyre jobban szorítja a kalkulációt.

Megkérdeztem, hogy a világításon próbáltak-e már változtatni. Ő kicsit szégyenkezve mondta, hogy a régi izzók még a beköltözés óta vannak fenn, és bár tudja, hogy a LED-ek sokkal gazdaságosabbak, nem szánta rá magát a felmérésre. Az éttermi munka mellett a felújítás mindig hátrébb csúszott.

Pár hete viszont egy szakmai találkozón egy másik vendéglős mesélt neki arról, hogy a Smart Electric Hungary csapata egy teljes körű világításkorszerűsítést csinált náluk, és a havi villanyszámlájuk látványosan csökkent. Megkérdezte tőlük az árajánlatot, és kiderült, hogy a befektetés egy-két éven belül megtérül. A barátom akkor kezdte el komolyan tervezni a sajátját.

Hazafelé az úton végiggondoltam a helyzetemet. Nem vendéglőt viszek, de egy kis irodát üzemeltetek, ahol a régi mennyezeti fluoreszcens csövek már évek óta zümmögnek a tárgyaló mennyezetén. Két alkalmazottam panaszkodott a fejfájásra, és a villanyszámlám is sokat nőtt az utóbbi időben, anélkül hogy a nyitvatartás vagy a létszám változott volna. A reggeli érkezésnél, amikor a csövek elindultak, mindig félperces zümmögés és néhány villogás után stabilizálódtak. Az alkalmazottaim először tréfálkoztak rajta – „itt a reggeli koncert”, mondogatták -, de aztán kifáradtak a humorból. Az egyikük már annyira hozzászokott, hogy a kabátját a tárgyalóasztalra letette, és csak a folyosón várta meg, amíg a fény stabilizálódik. A másik kolléganőm délután háromra már a halántékát dörzsölte, és gyakran kérdezte, becsukhatjuk-e a redőnyt. Aznap este, miután a barátomtól hazaértem, a tárgyalóban felkapcsoltam a fényt, és először annyi időre álltam meg alatta, hogy magam is meghalljam, milyen hangosan zümmög.

A barátom ajánlatára felhívtam a Smart Electric Hungary csapatát, és kértem egy felmérést az irodámra.

A világításkorszerűsítés ipari és céges partnereknek szolgáltatás folyamata nagyon átlátható volt. A Smart Electric Hungary szerelője kijött, és felmérte a teljes irodát – a recepciót, a két dolgozói szobát, a tárgyalót, a teakonyhát, a mosdókat. Minden helyiségben megnézte, milyen tevékenység folyik, milyen fényerősség kell, és milyen színhőmérséklet illik az adott helyhez.

A tárgyalóba semleges fehér, jó fényerejű LED-et javasolt, hogy a megbeszélések alatt a résztvevők szeme ne fáradjon ki. A dolgozói szobákba szintén semleges fényt, de kicsit alacsonyabb fényerővel, hogy a monitor mellett ne legyen vakító. A teakonyhába és a mosdókba melegfehéret. A recepcióra egy középúton lévő színhőmérsékletet javasolt, ami egyszerre barátságos a belépő ügyfeleknek és elég praktikus az ügyintézéshez.

A felmérés után részletes árajánlatot kaptam, amiben pontosan szerepelt, melyik helyiségbe milyen LED-panel kerül, mennyi a szerelés díja, és mennyi időbe telik az egész munka. A Smart Electric Hungary nem ráerőltette a legdrágább megoldást – egy alapszintű és egy prémium változatot is felvázolt, hogy én dönthessek, mit szeretnék a saját költségvetésembe illeszteni.

A világításkorszerűsítés ipari és céges partnereknek folyamata egy hétvégén lement, így a hétfői munkanap már egy teljesen megújult irodában indult. A dolgozóim azonnal észrevették a különbséget. Az egyik kolléganőm, aki sokat panaszkodott a fejfájásra, három hét után már egyszer sem említette, hogy a délutáni munka után rosszul érzi magát. A másik kolléganőm szerint a tárgyalóban a délutáni megbeszélések is más hangulatúak lettek – az ügyfelek nyugodtabbak, és a tárgyalás végén nem hunyorognak.

A villanyszámlám az első hónap után már látványosan csökkent. A Smart Electric Hungary által számolt megtérülési idő reálisnak bizonyult, sőt, a tervezetnél kicsit gyorsabban hozta vissza a befektetést. A reggeli érkezésnél nincs többé félperces zümmögés – a fény azonnal és egyenletesen jön.

munka átadása után még átbeszéltük, hogy ha az iroda bővül, hogyan érdemes a következő helyiségek világítását megtervezni. Ez a fajta előretekintés sokat számít, amikor az ember egy kis céget vezet. Nem érzem azt, hogy egyszer kihasználtak, és kész – hanem azt, hogy egy hosszabb távú kapcsolat eleje volt ez.

A barátomnak, aki a kisvendéglőjével küzd, már átadtam a Smart Electric Hungary elérhetőségét. Reméljük, hogy ott is hasonló eredmények születnek majd, és a vasárnap délutáni fröccsözéseken nem a villanyszámlán fogunk búsulni. A vendéglős kollégáknak, akiknek a havi költségek szorítják a kalkulációt, őszintén tudom ajánlani, hogy nézzék meg ezt a lehetőséget.

Összesen két dolog van a világon, amire egyáltalán nem sajnálok kiadni több pénzt: az egyik az élmények, a másik pedig a kaja. Igen, a kaja. Nagyon szeretem a különleges ételeket, és ha van valami, ami nem szokványos, úgy érzem, hogy ki kell próbálnom. Persze, van egy határ, vannak olyan ételek, amiket, ha fizetnének sem kóstolnék meg és nyilván az anyagiak terén is van egy limit, bár ez azért nem olyan szűkös. Régebben nem jártam sokszor vendéglőkbe, akkor még nyűgnek éreztem az egészet, és nem is igazán rajongtam a „hagyományostól” eltérő ízekért, de idővel ez megváltozott, talán a kíváncsiságomnak köszönhetően, nem tudom.

De ma már úgy gondolom, hogy étterembe járni egy nagyon jó kis kikapcsolódás is: nyugodtan lehet beszélgetni a partnereddel, egy kellemes környezetben. A tematikus vendéglőket különösen szeretem, mindig lehet látni valami érdekességet az ilyen helyeken.

Szóval, jó pár éttermet és vendéglőt is kipróbáltam már, de például nagyon sokáig nem találtam itthon olyan helyet, ahol a sushi olyan finom lenne, mint amilyet Japánban ettem. Jó pár éttermet végig kellett járnom ahhoz, hogy megtaláljam a megfelelőt. Jó igaz, nem direktbe kerestem, de ahol megfordultam és volt sushi, mindig megkóstoltam, hátha. És még csak nem is egy specifikusan japán étteremben találtam meg a legjobbat!

Ez egy olyan étterem, ahol mindenféle ázsiai különlegességeket készítenek. Nyilván tudom, hogy Japán is Ázsia, de a kínai – nem a kínai büfé! -, és vietnámi konyha ízeiből is lehet választani. Nagyon különleges maga az étterem is: van olyan része, ahol a földön ülve lehet enni, de van látványkonyhája is. Sőt, még arra is van lehetőség, hogy az ember magának süsse meg és készítse el a kiválasztott húsokat és ételeket. Szerintem ez fantasztikus ötlet!

És tudjátok, hogy mi volt az, ami igazán szimpatikussá tette számomra a helyet és a kedvencemmé vált? Persze a sushin kívül. A személyzet kedvessége! Ritkán tapasztalni olyan hozzáállást, amit ez az étterem és a dolgozóik képviselnek, pedig szerintem ez nagyon fontos, főleg, ha azt szeretnék, hogy minél többen visszatérjenek.

Az ételek alapanyagai is nagyon frissek voltak, mintha éppen akkor fogták volna ki a halakat a vízből. A különféle módokon elkészített ételek mellett pedig, az itallapon szerepeltek ázsiai különlegességek is. Soha nem ittam még például vietnámi sört, de még azt is lehet itt rendelni.

Arról nem is beszélve, hogy ilyen tiszta éttermet még életemben nem láttam. Komolyan mondom, a földről is enni lehetett volna! Ha elvittek egy fogást, után mindig gyorsan áttörölték az asztalunkat, mielőtt kihozták volna a következőt.

Azóta párszor már megfordultam itt, igazából nekem annyira bejött ez a hely, hogy minden barátomnak meg akartam mutatni, és hát így is tettem: így legalább mindig volt okom arra, hogy elmenjek és ne a hasamra fogjam a dolgot. De szerencsére a barátaim is nyitottak a különlegességekre.

Persze, attól még, hogy megtaláltam a kedvenc éttermemet, továbbra is vadászom az érdekes helyekre és ízekre, szerencsére van jó pár hely az országban – nem beszélve más országokról -, úgyhogy azt hiszem, egy kimeríthetetlen „hobbit” találtam magamnak. És Neked, van olyan kedvenc éttermed, ahová bármikor szívesen elmész?